Március 15.
Március 15. vagyis március idusa már a római korból is ismert dátum I. e. 44 – Rómában megölik Julius Caesart , ez a Julianis-naptár szerint pont ezen a napon történt. De azóta is számos esemény dátuma.
Március 15. számunkra nemzeti ünnep,
munkaszüneti nap, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja.
Sok minden kötődik ehhez az időszakhoz, ekkortájt született meg gyönyörű himnuszunk, nemzeti zászlónk piros-fehér-zöld színei hivatalossá vált, országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest lett, hivatalos nyelve pedig a latin helyett magyarra változott.
1848 március 15-e egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Petőfi Sándor és fiatal társai – akiket márciusi ifjak néven emlegetett az utókor – a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították Táncsics Mihályt.
Ezt megelőzően Széchenyi 1830 –ban kijelölte a változások irányát és sarokpontjait, elindította a reformkort, felnyitotta a nemesség szemét, és ráébresztette a nemzetet, hogy az országnak változtatnia kell berendezkedésén, tehát ő már elindított egy folyamatot. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthiány Lajos mind felsorakoztak az új Magyarország programja mellett.
Az uralkodó rétegek és a bécsi királyi udvar úgy érezték,veszélyeztetik helyzetüket, 1837-re megfélemlíttette, vagy börtönbe záratta a reformmozgalom tagjait.
A reformkor évei alatt a változásokat pártoló reformképviselők javaslatai, 1847 –re sorra elakadtak az országgyűlések konzervatív tagjainak ellenállása miatt.
1848- ban Európa szerte megmozdulások voltak,
a Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, Kossuth erre a hírre próbálta a pozsonyi országgyűlésen javaslatait elfogadtatni félsikerrel. Majd az európai történések hatására az emberek szervezkedtek és 1848 március 15-én Kossuth és Széchenyi vitte gőzhajón Bécsbe a javaslatokat melyek az uralkodói jóváhagyás esetén Magyarország számára egy új kort jelentettek. Közteherviselés, örökváltság, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, a papi 10-ed és ősiség törvény eltörlése, a feudalizmus végének és a modern szabad fejlődés kezdetének szinonimái voltak. Miközben Kossuth a forradalmi Bécsbe érkezett, ahol ünneplő tömeg fogadta, megindultak március 15 –e pesti eseményei is. Kitört a forradalom.
Március 15. a legnagyobb nemzeti ünnepünk, ez a nap a magyar szabadság szimbóluma lett.
Ezen a napon tűzték a pesti ifjak szívük fölé a nemzeti színű kokárdát, a függetlenség szimbólumát.
Az ősi magyar piros-fehér-zöld színek együttes használata Mátyás király korától vált általánossá az oklevelek függőpecsétjeinek selyemszálakból font pecsétzsinórjainál, ezt követően általánossá vált a magyar koronázási díszítésekben, az országcímerben is.
Info, képek: https://hu.wikipedia.org
http://tortenelemklub.com/node/12
Vásárolj limitált számban készült, egyedi üveg ékszereket!
Válassz egyedi ajándékot esküvőre, szülinapra, különböző alkalmakra, évfordulókra!
Ide írhatsz nekem: info@czinamon-ekszer.hu