Március 15.

Március 15. vagyis március idusa már a római korból is ismert dátum I. e. 44 – Rómában megölik Julius Caesart , ez a Julianis-naptár szerint pont ezen a napon történt. De azóta is számos esemény dátuma. 

Március 15. számunkra nemzeti ünnep,

munkaszüneti nap, az  1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja.

Sok minden kötődik ehhez az időszakhoz, ekkortájt született meg gyönyörű himnuszunk, nemzeti zászlónk piros-fehér-zöld színei hivatalossá vált,  országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest lett, hivatalos nyelve pedig a latin helyett magyarra változott.

1848 március 15-e egy egyszerű esős tavaszi nap volt. Petőfi Sándor és fiatal társai – akiket márciusi ifjak néven emlegetett az utókor – a Pilvax kávéházból elindulva a Landerer nyomdához vonultak, kinyomtatták 12 pontba foglalt követeléseiket, és kiszabadították Táncsics Mihályt.

Ezt megelőzően Széchenyi 1830 –ban kijelölte a változások irányát és sarokpontjait, elindította a reformkort, felnyitotta a nemesség szemét, és ráébresztette a nemzetet, hogy az országnak változtatnia kell berendezkedésén, tehát ő már elindított egy folyamatot. Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Batthiány Lajos mind felsorakoztak az új Magyarország programja mellett.

Az uralkodó rétegek és a bécsi királyi udvar úgy érezték,veszélyeztetik helyzetüket, 1837-re megfélemlíttette, vagy börtönbe záratta a reformmozgalom tagjait.

A reformkor évei alatt a változásokat pártoló reformképviselők javaslatai, 1847 –re sorra elakadtak az országgyűlések konzervatív tagjainak ellenállása miatt.

1848- ban Európa szerte megmozdulások voltak,

a Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába, Kossuth erre a hírre próbálta a pozsonyi országgyűlésen javaslatait elfogadtatni félsikerrel. Majd az európai történések hatására az emberek szervezkedtek és 1848 március 15-én Kossuth és Széchenyi vitte gőzhajón Bécsbe a javaslatokat melyek az uralkodói jóváhagyás esetén Magyarország számára egy új kort jelentettek. Közteherviselés, örökváltság, nemzeti kormány, sajtószabadság, unió Erdéllyel, évenkénti országgyűlés, a papi 10-ed és ősiség törvény eltörlése, a feudalizmus végének és a modern szabad fejlődés kezdetének szinonimái voltak. Miközben Kossuth a forradalmi Bécsbe érkezett, ahol ünneplő tömeg fogadta, megindultak március 15 –e pesti eseményei is. Kitört a forradalom.

Március 15. a legnagyobb nemzeti ünnepünk, ez a nap a magyar szabadság szimbóluma lett.

Ezen a napon tűzték a pesti ifjak szívük fölé a nemzeti színű kokárdát, a függetlenség szimbólumát.

Üveg kokárdák

Az ősi magyar piros-fehér-zöld színek együttes használata Mátyás király korától vált általánossá az oklevelek függőpecsétjeinek selyemszálakból font pecsétzsinórjainál, ezt követően általánossá vált a magyar koronázási díszítésekben, az országcímerben is.

Tavalyi történések 

Kokárda

Info, képek: https://hu.wikipedia.org

http://tortenelemklub.com/node/12

 

Vásárolj  limitált számban készült, egyedi üveg ékszereket!

Válassz egyedi ajándékot esküvőre, szülinapra, különböző alkalmakra, évfordulókra!

Ide írhatsz nekem:  info@czinamon-ekszer.hu

Megvásárolható munkák:Bolt       Ha egyedi ólomüveg és tiffany üvegtárgyak is érdekelnek:  Czinamon Glass Art 

Pin It on Pinterest

Share This